Megoldatlan arzéngondok

Noha tavaly szeptemberben haladékot kért hazánk az arzénnal kapcsolatos vízminőségi problémák megoldására az Európai Bizottságtól, végleges válasz eddig nem érkezett.

Pedig rengeteg az érintett: több mint 400 településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja a megengedettnél. Az országos ivóvízminőség-javító program lassan halad, a településeket főként a vízdíjak várható emelkedése tartja vissza a beruházásoktól.
Az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól. Az ivóvízminőség-javító program - amelyet 2001-ben hívtak életre az uniós érték elérését célozva - azonban végtelenül lassan halad. Emiatt tavaly szeptemberben hazánk hároméves halasztási kérelmet kért az Európai Bizottságtól. Erre - noha kiegészítő adatokat kértek és kaptak - végleges választ a mai napig nem adtak.
Az önkormányzatok leginkább az önerő hiánya és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba. Ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából. Az önkormányzatok ezen- kívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is felvehetnek. Pályázhatnak új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is.
Azoknak az önkormányza­toknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást. Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint 81 településen hamarosan befejeződhet az ivóvízjavító program beruházása. Ez mintegy 266 ezer embert érint.

Köztudott, hogy Eperjesen régóta súlyos a helyzet. A 650 lakosú településre már több mint másfél éve lajtos kocsi hordja az ivóvizet, az ÁNTSZ a magas arzénkoncentráció miatt ugyanis megtiltotta, hogy igyanak a csapból. Kiss Csaba polgármester lapunknak elmondta, a lajtos kocsit is az önkormányzatnak kell kifizetnie. Igaz, ennek költségét évente kétszer - májusban és szeptemberben - a község visszaigényelheti. A polgármester szerint azonban ez igen szerencsétlen előírás, hiszen borzasztóan nehéz egy ilyen kis településnek ezt az összeget előre kigazdálkodnia. Mint mondta, ígéretet már sokszor kaptak, hogy felgyorsítják az ivóvízminőség-javító programot. Ám mindez máig sem történt meg - tette hozzá a polgármester.

Kiss Csaba szerint valójában egy teljesen fölösleges programba kényszerítették bele az önkormányzatokat. Mint mondta, a magyarországi vizekkel nincs különösebb probléma, az emberek évtizedek, évszázadok óta fogyasztják. Szerinte egyedi pályázati forrásokból jóval olcsóbban meg lehetne oldani a vízminőség javítását, s az sokkal hatékonyabb lenne, mint a kötelező társulások, amelyeket a program előír. Itt ugyanis több településsel kell egyeztetni, ez nemcsak sok időt vesz igénybe, de követhetetlenné is teszi az eseményeket - jegyezte meg.

Víztisztító berendezés>>>