Férges a víz: Majorka nem Mallorca

Kétszáz ember ivóvízellátása lóg a levegőben a Balatonfenyveshez tartozó Imremajorban, a vízügyi hatóság is vizsgálódik.

Az egykori major vízjogi engedélye heteken belül lejár. Imremajor helyzete nem egyedi, a rendszerek elöregedésével több hasonló eset okozhat fejtörést. A gondok lényegében az egykor „csomagban” privatizált telepek, majorságok közművekkel kapcsolatos anomáliáiról szólnak.

Büdös és ihatatlan vízre panaszkodnak az imremajoriak, többségük hosszú évek óta nem is használja ivásra, főzésre azt, ami az otthoni csapokból folyik. Sokan ballonszám hozatják maguknak máshonnan a vizet: rokonoktól vagy éppen az önkormányzati falubusz sofőrjének segítségét kérve szerzik be azt, esetleg tetemes szódaadaggal tankolnak fel, nehogy a csapból kelljen inniuk.

A helyiek aggályait fokozta, hogy a közelmúltban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mintát vett az egyik háznál, melynek eredménye: férgek, véglények és baktériumok vannak a megengedettnél nagyobb arányban a vízben.

Megkeresésünkre az ÁNTSZ hangsúlyozta: a látszólag ijesztő mikrobiológiai fogalmak nem azt jelentik, hogy a víz egészségre ártalmas, sőt a mikroszkópos biológiai kifogásoltság ellenére fogyasztható. Ám nincs kizárva, hogy kórokozók is elszaporodhatnak majd a majorkai vízben.

– Az Imremajorban is észlelt helyzet általában akkor áll elő, ha pang a víz, illetve a cső belső falán kialakuló biofilm is elősegíti ezeknek a szervezeteknek az elszaporodását. Tekintettel arra, hogy az ivóvíz nem steril közeg, bizonyos határig ez természetes. Ennek ellenére odafigyelést igényel, ezért is jeleztük, hogy a rendszer átmosatására, fertőtlenítésére van szükség – fejtette ki Jankovics Judit, az ÁNTSZ regionális közegészségügyi osztályvezetője.

Igen ám, de a fenyvesi településrészen cseppet sem egyszerű megállapítani, hogy kinek milyen kötelessége van. A majorban élők ugyanis egy magáncég kútjából kapják a vizet. Az egykori állami gazdaság területét a kilencvenes évek elején privatizálták, a nagybereki gazdaság s benne a major egy német tulajdonú agrárcég birtoka lett.

A helyzetet részben tisztázta, amikor a lakók pár évvel ezelőtt társasházat alapítva megvehették ingatlanjaikat, de Majorka – ahogy Imremajort újabban nevezik – közműellátottsága az áram kivételével máig megoldatlan. Az ötvenévesnél öregebb vízhálózat elhasználódott, kora és a felújítások hiánya miatt minden valószínűség szerint nem csupán átmosatásra, hanem cserére szorul.

A gazdasági társaság viszont semmire nem kötelezhető a jogszabályok értelmében, mint erre Gálosi Zoltánné, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője felhívta a figyelmet. A hatóság azért foglalkozik a fenyvesi üggyel, mert tisztázatlan az ellátás jövője. Három hét múlva lejár a terület vízjogi engedélye, melyet 2009-ig kapott meg az agráripari cég.

A szóban forgó Hubertus Bt. most jelezte a hatóságnak, hogy a decemberi határidő lejártával kérik vízjogi engedélyükből a major belső hálózatának törlését. Csató András üzletvezető szerint mindössze arról van szó, hogy a három évvel ezelőtti eladásnak megfelelően rendezik a helyzetet. Ők már nem tulajdonosok, amióta eladták az ingatlanokat a társasházi közösségnek. A gondok bizonyára ezen a szakaszon vannak a rendszerrel, hiszen a cég kútjánál mindig rendben volt a minta.

A helybeliek az önkormányzattól várnának segítséget, mint azt Antics László, a Majorka a Balaton-Nagyberekért Közhasznú Alapítvány képviselője is nyomatékosította. Vélekedése szerint az önkormányzat évek óta átvehetné kezelésbe a majorkai utakat, ez pedig komoly előrelépés lenne a vízhálózat tulajdonviszonyainak rendezésében.

– A helyzetet a regionális hálózathoz való csatlakozás oldaná meg, de a leggyorsabb és leginkább költségkímélő mégis az lenne, ha az önkormányzat vállalná a belső hálózat felújítását, ami nagyságrendekkel kevesebbe kerül – mondta Antics László. Szerinte a javasolt átmosatás szóba sem jöhet, mert a regionális szolgáltató közölte, hogy nem vállalná. A nagynyomású tisztítást ugyanis csak garantált minőségű saját hálózatukon végzik el, hiszen egy nem megfelelően karbantartott rendszer nem biztos, hogy kibírja.

Varázsütésre oldhatná meg a helyzetet az önkormányzati és a vízgazdálkodási törvény, melyek kimondják: a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell a lakók egészséges ivóvízellátásáról.

– Először tiszta helyzetet kell teremteni – szögezte le Lombár Gábor polgármester, aki Majorka esetében az „árkon kívüli gyepmester” fogalmával írta körül az önkormányzat helyzetét. – Sem tulajdonosok, sem üzemeltetők nem vagyunk Imremajorban – mutatott rá Lombár Gábor, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz fordul. Szerinte a zrt.-nek hozzá kell járulnia a rendezéshez, hiszen a mostani patthelyzet a jogelőd privatizációs szerződése miatt állt elő.

Csató András, a Hubertus Bt. üzletvezetője azt hangsúlyozta: nem befolyásolja a további ivóvízellátást, hogy töröltetik vízjogi engedélyükből az imremajori részt, a vizet továbbra is szolgáltatják. Az üzletvezető arról is beszélt: ők az adásvételkor meglévő műszaki, technikai feltételek fenntartását vállalták, a szolgáltatást addig kötelesek biztosítani, amíg a követelmények változatlanok.

Víztisztító berendezés>>>